2012. április 28., szombat

Krumpli a vízben

Lothar-Günther Buchheim A hajó című könyvében egy német tengeralattjáró történetén keresztül mutatja be, milyen szerepe volt a krumplinak a tengeri hadviselésben a második világháború alatt.  A könyv alapján készítette Wolfgang Petersen a számára nemzetközi sikert hozó "Das Boot" című filmjét.
Az alábbiakban foglalom össze a könyv tapasztalatait burgonyakutatási szempontból:
A tisztelt burgonyafogyasztókat bizonyára foglalkoztatja, hogyan lehet tájékozódni a víz alatt. Természetesen térkép segítségével, de ez még nem elég, mert hiába van térképünk, ha nem tudjuk, hol vagyunk. A megoldás természetesen a burgonya.
A víz alatti hajózás során kulcsszerepe van a megfontolt, jól megtervezett burgonyamozgatásnak, mint az alábbiakból is kitűnik.Valószínűleg ezért nem tengeralattjárókról árusítják manapság a krumplit, hanem mondjuk kockaladák utánfutójáról.
 Unalmas az élet a víz alatt, de azért aki akarja, megtalálhatja magának a szabadidő eltöltésének kulturált módját.

Egy tengeralattjárón fontos, hogy felkészült legyen a személyzet. Ezért gyakorolni kell a bombatámadásokra való felkészülést, a robbanások szimulálására természetesen burgonyát javasolt felhasználni. Egyben a gáztámadásra is felkészíti a legénység tagjait.
A könyvben szereplő tengeralattjárósúlyosan megsérült, és a tengerfenékre merült.  Érdekes megfigyelni, hogy min gondolkodott az író ebben a szorult helyzetben, amikor nem lehettek biztosak benne, hogy nem fognak a hajóban megfulladni.


Természetesen ilyen reménytelennek tűnő helyzetben sem csak magára gondol a tudatos burgonyafogyasztó, hanem eszébe jut az utoljára elfogyasztott krumpli sorsa is.
Egyébként holnap elültetem a krumplit.


2012. április 11., szerda

Költészet napja

A költészet napja van, időm nem sok, készülök a krumplivetésre, de nem szeretném a tisztelt burgonyafogyasztókat e jeles napon költészet nélkül hagyni. Így javaslom meghallgatni az alábbiakban a  Tudósok zenekar Könyvet a polcra című versét. (Nagy hangerőn, mert egyes részei elég halkak, nem szeretném, ha bármi elveszne a magasröptű mondanivalóból...)

Ha valakit nagyon elfárasztott, javaslom feküdjön le. Mondjuk négy részből.

2012. április 5., csütörtök

Film, alul egy lóval

Ez a bejegyzés olyan lesz, mint az a film, amin alul egy ló található. Vagyis filmajánló. (Szívügyemnek tekintem a lassúbb reakcióidejű burgonyafogyasztók érdekeit, ezért a kedvükért leírom: Film, amin alul egy ló található = film, alján ló = filmajánló.)
Szóval egy filmet szeretnék a tisztelt bloglátogatók figyelmébe ajánlani, főszerepben természetesen krumplival. A film Alfred Hitchkock Téboly című filmje. Hitchkockról tudjuk, micsoda mestere a drámai feszültség fokozásának, ez a film különlegesen mesteri módon burgonyával fokozza a feszültséget. Sajnos az egyes filmajánlók nem részletezik eléggé a krumpli szerepét a filmben, például ilyeneket írnak:
"A Temzéből megfojtott nő holttestét emelik ki, újságok írnak a nyakkendős gyilkosról. A gyümölcskereskedő Bob sorra öli a nőket, a gyanú pedig barátjára terelődik. Egyik áldozata kezében azonban ott marad a nyakkendőtűje, meg kell tehát keresnie a hullát, amelyet zsákba gyömöszölve egy krumpliszállító autóra dobott föl." (Ezt innen plagizáltam)

Én az alábbiak miatt ajánlom a filmet:
Már a film első harmadában rájöttem, ki lesz a gyilkos. A gyümölcskereskedő Bob ugyanis azt mondja egy barátjának, hogy nem szeret krumplival kereskedni, mert csak a gond van vele. Ezzel a mesteri húzással Hitchkock egyértelműen negatív szereplővé teszi Fojtogató Bob bácsit, hiszen melyik burgonyafogyasztónak szimpatikus egy olyan ember, aki nem szereti a krumplit?
Ellenben a Főfelügyelő bácsi egyértelműen pozitív szereplő, mert a felesége otthon bioétrenden tartja, de ő bent a Sótlanjardon titokban sült kolbászt eszik krumplival.
A legizgalmasabb jelenet a filmben, amikor Fojtogató Bob bácsi a barátjának, Ártatlan bácsinak a volt munkatársának, a Másodikáldozat néninek a holttestét egy krumpliszsákba rejti el a krumplik közé, és éjszaka, amikor kihalt az utca, mert mindenki a Meganyálat nézi a tévében, a zsákot elrejti egy burgonyaszállító teherautón. A gond csak az, hogy a Fojtogató Bob bácsinak a nyakkendőtűje a Másodikáldozat néninek a kezében maradt. Ez a nyakkendőtű egy nagy "R" betűt ábrázol, valószínűleg azért, hogy a nők az "R" betűről láthassák, hogy a Fojtogató Bob bácsi egy Rettenetes, Rosszindulatú fojtogató ember. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a Fojtogató Bob bácsinak egyetlen magyar nő sem esett áldozatul, mert megértették a rövidítést, így az áldozatai között csak londoni nénik voltak, akik nem tudtak rendesen magyarul. Amikor a Fojtogató Bob bácsi észreveszi, hogy nincs meg a "R" betű, visszamegy a teherautóra, és elkezdi keresni a Másodikáldozat nénit a krumpliszsákok között. A teherautó sofőrje közben megérkezik, és elindul.
Innen nagyon izgalmassá válik a történet. A Fojtogató Bob bácsi már két krumpliszsákot is kibont, de nincs bennük a Másodikáldozat néni. Közben két zsák krumplit lever a platóról, mert nem zárta le a teherautó oldalát hátul. Izgalmak a tetőfokon, az úttesten csak úgy pattog a sok krumpli! A sofőrt figyelmezteti egy autós, hogy álljon meg, mert szöknek a burgonyák. A sofőr megáll, és felcsukja a hátsó oldalát a kocsinak, miközben a Fojtogató Bob bácsi elbújik a krumpliszsákok között. Mikor az autó újraindul, megtalálja a Másodikáldozat nénit az egyik krumpliszsákban, és a kezében ott az "R" betű. A sofőr bemegy egy autós pihenőbe (valószínűleg sült krumplit enni, kár, hogy ezt nem mutatják, szerintem Hitchkock úgy gondolta, már így is túl sok az izgalmakból.) A Fojtogató Bob bácsi megint lenyitja a kocsi hátsó oldalát, és lemászik.
Amikor a teherautó továbbindul, mivel a hetvenes években az angol mellékutak olyan rosszak voltak, mint manapság a magyar újonnan átadott autópályák, megint elkezd potyogni a krumpli, ráadásul kilóg a Másodikáldozat néni lába. Ezt észreveszi két angol rendőr, és mivel nem tudják, hogy a Másodikáldozat néni már meg lett fojtogatva egy kicsit jobban az egészséges mértéknél, megállítják a teherautót, hogy szóljanak, húzzon cipőt a lábára, mert anélkül áprilisban könnyen meg lehet fázni, Anglia ködös vidék, és így kiderül az újabb gyilkosság. (Sajnos ilyen részletesen ez sincs a filmben, csak addig, hogy a rendőrök észreveszik a kilógó lábat, de alapos okom van feltételezni, hogy így történt.)
Közben Ártatlan bácsit lecsukják, de a Főfelügyelő bácsi nem hiába eszik titokban jó zsíros ételeket sült krumplival, rájön, hogy itt valami csalafintaság lehet a dologban, mert az Ártatlan bácsi úgy üvöltözött a bíróságon, mint az a termelő, akinek leette az összes krumpliját az amerikai kolorádóbogár, hogy ha kiszabadul, úgy fejbeüti a Fojtogató Bob bácsit egy nagy szöghúzóvassal, hogy bekékül a feje és csúnya halott lesz belőle. (Ez egyébként nem sikerül neki, mert bár ügyesen megszökik a börtönből, és szerez szöghúzóvasat, de amikor felkeresi a Fojtogató Bob bácsit agyoncsapás céljából, addigra az már elővigyázatosságból egy Újabbáldozat nénit tett az ágyába, és annak már nem sokat ártott a tévedésből elkövetett fültövönsuhintás szöghúzóvasáltal elkövetve előre megfontolt szándékúlag.) Ezért a Főfelügyelő bácsi titokban lefényképezteti a Fojtogató Bob bácsit, és elküldi az egyik segédjét (valószínűleg biciklivel, de ez sincs a filmben, az is lehet, hogy gyalog) abba az autós pihenőbe, ahol útközben megállt a sofőr, hogy kérdezze meg a vendéglőst, hogy nem járt-e arra a Fojtogató Bob bácsi éppen azon az éjszakán? A vendéglős meg felismeri a fotóról a Fojtogató Bob bácsit, még azt is elmondja, hogy volt rajta egy "R" betű, mert Retkes volt az öltözete, és kért tőle egy ruhakefét.
A Főfelügyelő bácsi segédje elhozza a ruhakefét a Főfelügyelő bácsinak, és elmondja, mit mondott a vendéglős. Amikor kicsomagolják a ruhakefét, mert aztaa segéd gondosan betekerte a Népszabadság előző napi számába, a Főfelügyelő bácsi megszagolja, és azt mondja: BURGONYA!!!
Innen már egyenes út vezet a "счастливый конец"-hez, magyarul a happy endhez, a tettes Fojtogató Bob bácsi lelepleződik, és minden bizonnyal elnyeri méltó büntetését, ahogy azt mondani szokás, de ami szerintem ostobaság, mert ki az a bolond, aki büntetést szeretne nyerni, szerintem egy ilyen vetélkedőre nem sokan jelentkeznének, ha meg lenne hirdetve, hogy a főnyeremény életfogytiglan, jó magaviselet esetén negyven év, esetleg harmadolva.
Valószínűleg még a szöghúzóvasat is visszajuttatták a jogos tulajdonosának, mert azt engedély nélkül vette el az Ártatlan bácsi.

Szóval izgalmas film volt, az összes körmömet lerágtam amikor potyogtak lefele a krumplik!
(Lehet, hogy ez a bejegyzés a túlzott tyúkhúrfogyasztás mellékhatása???)

2012. április 2., hétfő

Bánat ellen egyél tyúkhúrt

"Bánat ellen egyél kását!" - énekli Hofi Géza örökzöld slágerében, melyet a tisztelt burgonyafogyasztók megörvendeztetése és heti dudorászás céljából közkinccsé is teszek az alábbiakban. (Előtte figyelmeztetés hallható...)
A kása ugyebár kiváló szer bánat ellen, ehhez nem fér semmi kétség, csak egy probléma van vele: Amíg elkészítjük, időbe telik. Tehát ha időt szeretnénk megtakarítani, jobban tesszük, ha bánat ellen valami olyan élelmiszert választunk, ami már teljesen készen van, ráadásul ugyanolyan egészséges, mint a kása. Természetesen fontos szempont az is, hogy ne kerüljön plusz pénzbe.
A megoldásra tegnap jöttem rá, mikor egy tízfős burgonyakutató csapat társaságában ellátogattam a Dráva partra, ahol a gyermekek szedtek egy kis tyúkhúrt a hörcsögnek. Ekkor a Béla megkérdezte, hogy ettünk-e már tyúkhúrt? Majd be is mutatta, hogyan kell. A többiek ezután először csak óvatosan, szálanként kóstolgatták, de aztán egyre jobban belejöttünk. Persze a Bélát nem tudtuk felülmúlni, mert ő már gyakorlott tyúkhúrfogyasztó, de azért közösen lelegeltünk fél négyzetméter tyúkhúrt. Közben meghallgathattuk a kedvező élettani hatásairól szóló beszámolót.
Szóval javaslom a tisztelt burgonyafogyasztóknak is, hogy bánat ellen egyenek tyúkhúrt. Tényleg jó bánat ellen, mert nagy röhögések közepette fogyasztottuk. Ráadásul árban össze sem hasonlítható az áruházláncokban kapható műanyagdobozos gyomokkal. Azon kívül a fenti sláger dallamára a kása helyett kiválóan lehet tyúkhúrt énekelni. A hosszú távú hatásairól még nem tudok beszámolni, de amikor 50 forintba kerül a tojás, érdemes elgondolkodni rajta.
A szakszerű és kultúrált tyúkhúrfogyasztásról pedig az alábbiakban közlök egy kiváló fotót. A fotó nem csak illusztráció, készítése után egy perccel a képen látható tyúkhúrmennyiség már reakcióba került a gyomorsavval.

2012. március 21., szerda

Reformnövényvédelem, avagy csapás a rovarölőszergyártókra

Mint e blog írója, valamint önmagam társszerkesztője, már kezdetektől fogva igyekszem óvni a tisztelt burgonyafogyasztókat az aljas átverésektől. (Amire kiváló példa a 2010. november 2.-i bejegyzésem)

Most egy újabb felháborító átverésről szeretném lerántani a leplet, és egyben fel szeretném hívni a figyelmet a reformnövényvédelemre, avagy a logikai úton történő kárcsökkentési eljárásra, melyet saját magam dolgoztam ki. A módszer nemcsak forradalmian új, de jelentős költséget takaríthatunk meg, és ráadásul egészségesebbé tehetjük környezetünket, hiszen a módszer alkalmazásával nem lesz szükség többé a rovarölőszerekre, mert a rovarok által okozott kárt logikai úton csökkentjük.

A módszer természetesen a krumplin alapul, és lényege a következő:

Ha van egy adott mennyiségű sült krumplim, és abból eszek, kevesebb sült krumplim marad. Minél többet megeszek, annál kevesebb marad. Ez teljesen logikus, mindenki által ismert összefüggés.
Mégis, ezt az alapösszefüggést teljesen figyelmen kívül hagyva, a rovarölőszerek gyártói megpróbálják rávenni az embereket arra, hogy rovarölőszerekkel irtsák a kártevőket. Ráadásul alattomos módon azt állítják, hogy így kevesebb lesz a kár. Erről az átverésről szeretném most lerántani a leplet az általam kidolgozott néhány képlettel és logikai összefüggéssel.

Valószínűleg meglepő lesz az eredmény, hiszen a tudomány jelenlegi állása szerint a kármegelőzés módja a kártevők irtása, de az alábbi két számítással és az azokra épülő logikai következtetéssel bebizonyítom, hogy ez téves, mert a károkat éppen a kártevők szaporításával lehet csökkenteni!
Íme, a bizonyíték:
I. számú alapösszefüggés
Amint a fentiekből világosan láthattuk:
Sült krumplit evés = kevesebb lesz a sült krumpli
Amiből logikusan következik, hogy:
Kárt evés = kevesebb lesz a kár

II. számú alapösszefüggés
Minél több a sült krumplit evők száma = annál kevesebb lesz a sült krumpli
Amiből teljesen logikusan következik, hogy:
Minél több a kártevők száma = annál kevesebb lesz a kár

III. számú alapösszefüggés
Ha tehát azt szeretnénk, hogy a lehető legkisebb legyen a sült krumplink mennyisége, növelnünk kell a sült krumplit evők számát
Ami alapján a végkövetkeztetés:
Ha azt szeretnénk, hogy a lehető legkisebb legyen a kár mennyisége, növelnünk kell a kártevők számát

Nem pedig irtani őket, mint az ostoba rovarölőszert gyártók tanácsolják!

2012. március 9., péntek

A héten dúdoljunk a légi burgonyamegfigyelőkről

No, aki elsőre meg tudja mondani, ki ez a néni, az megkapja Vezérigazugatótanácsunktól az Élvonalbeli Kiváló Űrhajósfelismerő Burgonyafogyasztó címet. Könnyű helyzetben vannak azok a tisztelt burgonyafogyasztók, akik munkaügyesként (mai divatos szóval HR-esként) keresik a napi betevő sült krumplira valót, és mostanában kerestek gyakorlattal rendelkező nyugdíjas űrhajóslányt és szövőnőt, négy órás állásra, nekik ismerősnek kell hogy legyen a fényképes önéletrajzról. 
Ha még így sem lenne ismerős, akkor elárulom (nem mintha megérdemelnétek): Ő Valentyina Tyereskova néni, az első női űrhajós, aki a napokban volt 75 éves, és aki első nőként látta az űrből a nagy szovjet burgonyaföldeket. Olvasható róla egy írás ehun e, a végén van róla egy dal is, feltétlenül javaslom meghallgatni.
Azóta sokat fejlődött a légi burgonyamegfigyelés, nekem már szerencsére nem kellet az űrbe szállnom, hogy bemutassam az ország legnyugatabbi krumpliföldjét.
Tyereskova néni olyan hőstettet hajtott végre a légi burgonyamegfigyelés területén, hogy egy magyar énekes néni a tiszteletére a Tereskova nevet vette fel. Ez az énekes néni két légi burgonyamegfigyelőről is írt dalt: Az egyik a hivatkozott cikk végén meghallgatható, és amint említettem Valentyina Tyereskova néniről szól; a másik pedig Tarzan bácsiról, aki liánokról figyelte meg a környező burgonyaföldeket. Ezt javaslom egyben dúdolni a héten:
A kedvenc részletem ebből a dalból: "Jane állávjúúú!"
Ezt a hölgyek a következő módosítással énekelhetik, hogy értelme legyen: "Jani állávjúúú!"

2012. február 27., hétfő

Jön a tavasz


Minden tisztelt burgonyafogyasztó bizonyára türelmetlenkedve várja, mikor lesz már megfelelő idő az idei vetőkrumpli kihelyezésére. E blog már a kezdetektől pontos tájékoztatást adott a várható időjárás témakörében. (Később pedig még annál is pontosabbat.) 
Természetesen ma sincs ez másként, így az alábbiakban meghallgatható, sokáig tart-e még a télies idő. Előre szólok, hogy tessék az agytekervényeket készíteni, és erősen összpontosítani.

Ha esetleg valaki nem értette volna, idézem:

"Nyílvánvaló ugye azért messzeségből jött, hogy ki hogyan ,,erre-meddig, mivel, igaz, hogy tél van ,de hát most már reméljük elmúlik, és a tavasz azért a egymásnak az agytekervényének a felvilágosítása ,egy kicsit, hogy mit mivel lehet még, meg mit érdemes, meg hogyan, biztos, hogy sok ilyenre fog sor kerülni."

Ha valakinek sok szabadideje van,  próbálja meg alaposan végiggondolni az elhangzottakat, és ha sikerült megértenie, kérem, tudassa.

2012. február 26., vasárnap

Vadat, s halat



Értekeztem már arról, milyen jól tesszük, ha kedvenc sült krümplink vagy krumplipürénk mellé valamilyen vadételt fogyasztunk. Az ezzel kapcsolatos eszmefuttatásom megtalálható ehun e.

Persze sokkal sportosabb - legalábbis ezt mondják az erdeiállatgyilkolók - ha úgy lőjük a sültkrumplihozvalót. Ez ugyan sokkal macerásabb, mert ki kell mozdulni hozzá otthonunkból, lesni kell mikor jön elő a vad, még azis lehet, hogy annyi ideig kell várakoznunk, hogy lekéssük a délutáni nicaraguai filmsorozat soron következő érdekfeszítő epizódját.
Ebben az esetben két kézenfekvő megoldás kínálkozik:
Az első, hogy összebarátkozunk egy sertéstelepen az éjszakai portással, és megkérjük, hogy engedjen be legyen olyan kedves éjszaka némi rántotthúsnak valót lövöldözni. Be kell látnunk, hogy ez a megoldás ha nem is éppen kizárt, de mindenesetre eléggé valószínűtlennek tekinthető.
Sokkal kézenfekvőbb Walton Creel módszere, ráadásul azt otthon a kert végében is lehet művelni, és olyan vadat lövünk vele, amilyet csak szeretnénk, akár még elefántot is. A fenti fotón egy így lőtt szarvas látható példaként. Az amerikai művész 22-es puskájával fehérre festett alumíniumtáblákba lövi bele az elejteni kívánt állatot. Az alsó fotón azt láthatjuk, amint éppen egy mókust lő a művész. (Mókusról is írtam már ehun e)
A művész további zsákmányai megtalálhatóak Walton Creel weboldalán, a fotóra kattintva. 

2012. február 24., péntek

A burgonya szerepe az arany- és ónkitermelésben

Oleg Kuvajev: A terület című könyve komoly jelentőségű mű a modern burgonyakutatás témakörében. A könyv az Északi-tenger vidékét járó szovjet geológusok életét mutatja be, akik aranyat és ónt keresnek, mely tevékenységükben kiemelkedő szerepet tölt be a krumpli.
Láthatjuk, hogy külön repülőjárattal gondoskodtak a zord északi vidék burgonyaellátásáról.
Nem akárki dolgozhatott a területen: Az egyik főhős például aranyérmet nyert krumplipucolásban
 Újabb bizonyíték a burgonya és a vasút közötti kapcsolatra. (További bizonyíték egy ősrégi blogbejegyzésemben)
De megtudhatjuk azt is, ha részt szeretnénk venni az analfabetizmus felszámolásában, milyen evőeszközt vigyünk magunkkal.
 A jó szomszéd mindig figyel a mellette lakó burgonyaszükségletére.
 Az alapvető élelmiszereket úgy kellett megrendelni. Ekkor még nem rántottam le a leplet az évszázad átveréséről, így történhetett, hogy babérlevelet is rendeltek.
 Egy jó könyvből nem hiányozhatnak a találó hasonlatok, természetesen a krumplit felhasználva.
 Az oroszok persze nem süllyedtek le soha olyan mélyre, hogy "ikejjás" bútort vegyenek, mert tudták, hogy egy lakás bebútorozását természetesen krumpli segítségével lehet a legjobban megoldani.
 Mivel a vodkaellátás akadozott akkoriban, nem is lehet kérdés, mi segített e súlyos, az aranykitermelést nagyban hátráltató probléma orvoslásában.
 
 Persze a krumpliszeszt mértékkel ajánlott fogyasztani, mert különben könnyen kakukkos játék lesz a vége:
 A néhai Szovjetunióra sok rosszat lehet mondani, de azt nem, hogy ne lett volna rend. Világos bizonyíték erre az alábbi példa is.
Ha jól végiggondoljuk: Miért is ne? A rendőrnek talán nem jár két hét nyugalom??
Erről eszembe jutott, hogy hallottam egy esetről, amikor valaki megkérdezte az idős matematikatanárát:
- Igaz, hogy a tanár úr megbuktatta a saját feleségét?
A tanár így válaszolt:
- Igaz hát, ha valaki teljesen hülye a matematikához, akkor nekem sajnos nincs más alternatívám.

2012. február 23., csütörtök

Kisorsolódott a második vándorajándék

Kisorsoltam a vándorajándékot.

A nevezés sorrendjében minden pályázó kapott a géptől egy véletlen számot (bal oldali táblázat), növekvő sorrendbe helyeződtek (jobb oldali táblázat), és mivel nálam mindig az a győztes, akinek a neve előtt a legmagasabb prímszám áll, így Tiffanylda kapja a szappant és a játékot. Kérek egy postacímet a blog hivatalos e-mail címére (www.burgonyalekvar@gmail.com), mert az archívumomban megtaláltam az egér borítékát, de annyira rondán írtad rá az utca+házszámot, hogy nem tudom elolvasni:

A folytatás tehát Tiffanyldánál.

A részletes eredmény: