Egyperces 12. - A Dali család

Mint azt a blog olvasói már jól tudják - mindazokkal egyetemben, akik csupán a képeket nézegetik -, e blog szerzője elkötelezett híve a modern képi ábrázolás támogatásának. Ezért jelentkezik időről időre "A hét műtárgya" című rovatunk, melyben lehetőséget biztosítunk a XXI. század legkiemelkedőbb burgonyaábrázolóinak, hogy bemutassák műveiket valamennyi burgonyafogyasztó megörvendeztetésére.

Vannak persze olyan művészek is, akik nem tudtak élni e remek lehetőséggel, tekintettel arra, hogy tevékenységük idején e blog még nem létezett. Ilyen szerencsétlenül járt személy például Salvador Dali. Mivel nagyon megsajnáltam őt, hogy így járt, ezért úgy döntöttem, hogy e bejegyzésben megemlékezem róla és az ő híres rokonairól.

Salvador Dalinak két híres rokona volt, az egyik bokszoló volt, a másik pedig orvos. A bokszolót úgy hívták, hogy Muhamma Dali, az orvost nem tudom hogy hívták, de azt tudom, hogy egy betegséget ő fedezett fel, ezért azt róla nevezték el. Ez a betegség a Kétol Dali tüdőgyulladás.

Ha valaki ismeri Dalinak más rokonait, kérem, tegye közkinccsé.

Forró vízben oldódó felnőttek

A tisztelt burgonyafogyasztók előtt jól ismert tény, hogy a forró víznek milyen fontos szerepe van a burgonya táplálékként való feldolgozása során.

Azonkívül e vízipari termék kiválóan alkalmas a burgonyakapálás során elpiszkolódott lábunk áztatására is. Persze csak akkor, ha nem oldódunk a forró vízben, és itt szeretném a tisztelt burgonyabarátok figyelmét felhívni egy átverésre, melyet a gyógyszergyártók alkalmaznak.

Ez a megtévesztés csak a babérleveles átveréshez hasonlítható, melyről szintén e blogban rántottam le a leplet.

A lényeg hát a következő: Nemrégiben igen megrendült az egészségi állapotom, ugyanis meghűltem. (Nem, nem meghülyültem, jól olvastátok, pontosabban az is igaz, de az már sokkal régebben fennálló tényállás.)

A patikában kaptam azt a szert, aminek a dobozán a fenti felirat olvasható. A kérdés az, hogy nekem segíteni fog-e ez a gyógyszer, hiszen ahogy azt világosan olvashatjuk, ez forró vízben oldódó felnőtteknek készült. Amennyiben tehát egy felnőtt nem oldódik forró vízben, nem tudja a szerrel kezelni magát.

Most teljesen összezavarodtam az oldódást illetően, azt hiszem, fel kellene hívnom Pándi Andrást, ő talán többet tud a felnőttek oldásáról, igaz, ha jól tudom, ő savat használt...

Egyperces 11. - Heti keserves találós kérdés

A hétvégén voltam szerencsétlen részt venni Erópa Kuturális Fővárosában egy költséghatékony koncerten, és ez alkalomból kifolyólag alkottam meg a legújabb ismert emberes keserves szóviccemet. (Az előző olvasható ehun e.)

Csak erős idegzetűeknek ajánlom!

Mit mond a rendőr annak a burgonyaszállító kamiont vezető Magdi nevű női sofőrnek, aki vezetés közben sminkelte magát, és ezért egy betonfal előtt elütötte az ismert énekesnőt?

(Bocsánat, de szóltam, hogy ez keserves lesz!!)

A megfejtés:

Figyelhetett volna jobban is, most teljesen elkenődött a Rúzsa Magdolna!

Vesztesek parkja

A blog orosz nyelvű olvasóinak érdekében – nem megfeledkezve persze a képeket nézegető személyekről sem – ezennel közzéteszem azt a három kőbe vésett feliratot, melyet tavaly voltam oly szerencsétlen lefotózni, és melyek eredetije Barcson található a Hősök parkjában. Ezúton is előre köszönöm Lénának a szíves közreműködést, aki megígérte, hogy a feliratok orosz nyelvre fordításában segédkezni fog az utókor okulásának céljából.

Tehát a három felirat (némileg hasonlítanak egymásra…)

Azért egy valamin elgondolkodtam a napi krumplicukor fogyasztása közben: Abban az ominózus időszakban, melyekre a feliratok utalnak, magyarok nem voltak Barcson? Lehetne nekik is egy szép vésetet felállítani, és elnevezni egy külön területet. Lehetne mondjuk Vesztesek parkja.

Barcson másegyébiránt a burgonyafogyasztó találhat egyéb hasznos feliratokat, táblákat is. Ezek közül egy, amit nem kell megmagyarázni (de hálás leszek, ha valaki mégis megpróbálná értelmezni). Mondjuk nem értem, miért tilos arra a kutyára mutatni, amelyik barnákat potyogtat, mint a táblán látszik?

A főutcán lévő kínai éttermet pedig kifejezetten ajánlom, jó krumplis kajákat készítenek. Ráadásul nagy adagokat, és költséghatékonyan.

Romantikus gyertyafényes reggeli

A tisztelt blogolvasók – egyetemben a képeket nézegető idelátogatók napról-napra stagnáló táborával – bizonyára megfigyelték már azt a rejtélyes jelenséget, miszerint a nőnemű burgonyafogyasztók nagy többsége kedveli a romantikus dolgokat. Például számomra teljesen felfoghatatlan módon nőtársaink álmainak netovábbja közé sorolható egy gyertyafényes vacsora, romantikus környezetben, amit a számukra legkedvesebb férfiszeméllyel fogyaszthatnak el. (Csupán zárójelben említem e ceremónia teljes logikátlanságát, mert máskor bezzeg hallgathatjuk, mennyire egészségtelen dolog az esti órákban sokat enni. Ilyenkor persze erről egy fél szó sem esik! Nem is beszélve a gyertyafényről, amikor ma már a leglepusztultabb helyen is van vezetékes áram, hacsak a szolgáltató ki nem kapcsolta.) Szóval a lényeg, hogy nincs az a kényszerítő körülmény, aminek hatására egy ennyire értelmetlen – és tegyük hozzá: teljességgel sablonos - eseménnyel próbálnám meg a volt menyasszonyom tetszését elnyerni.

Adott hát a kérdés: Mivel járjon kedvében a kelet-közép-európai burgonyafogyasztó a volt menyasszonyának, ha a gyertyafényes vacsorát elvetettük?

Csak javasolni tudom a saját példámat: A megoldás a romantikus gyertyafényes reggeli, a megfelelő környezetben. Erre kiválóan alkalmas egy szép, nagy fákkal övezett parkszerű terület, ahol nincs nagy forgalom. Én a fotón látható szovjet katonai temetőt választottam erre a célra. A fotó bal alsó sarkában bekarikázva látható a reggelink, amit vittem magunkkal. (A karikán belüli zöld növény nem képezte a reggelink részét.)

A következő fotón látható, hogy a romantikus hatást tovább fokozta a sok szép virágcsokor. A gyertyafény is jól megfigyelhető. Persze időzíteni is tudni kell: Hogy minden stimmeljen, a legjobb május 9.-én 10 órára ütemezni a reggelit, mi is így tettünk, addigra végeztek a győzelem napja alkalmából tartott koszorúzással, és minden adott volt a gyertyafényes romantikus reggelihez.

Végezetül egy kis olvasnivaló a blog orosz nyelvű olvasóinak. Aki lefordítja magyarra, jutalmul kap 100 gramm vodkát.

A hét receptje - Érthetetlen krumplis lekváros bukta:

Közkívánat helyett, mert rendes vagyok, ezennel íme a hét receptje, az érthetetlen krumplis lekváros bukta:

Hozzávalók:

• 2 dl tej
• 3 tojás sárgája
• 6 dkg margarin
• 5 dkg cukor
• pici só
• 50 dkg liszt
• 3 dkg élesztő
• 25dkg főtt, áttört krumpli
• s ütésálló lekvár a töltelékhez:

Elkészítés:

A hozzávalókból kelt tésztát készítünk. A megkelt tésztát lisztezett nyújtódeszkára tesszük, meglisztezzük, és kb. 1 cm vastagra nyújtjuk. A kinyújtott tésztát 8-10 cm-es négyszögekre vágjuk, s ütésálló lekvárral megkenjük a közepét, majd összegöngyöljük. Kivajazott tepsibe egymás mellé helyezzük, a tetejüket olvasztott margarinnal megkenjük, és 30 percig kelesztjük. Közepesen forró sütőben sütjük. A 20-25 dkg főtt, áttört burgonya azért kell ehhez az adaghoz,  hogy a bukta másnap is friss marad.

Most pedig jöjjön a dolog lényege, amitől a bukta számomra érthetetlen: Miért pont ütésálló lekvár kell hozzá, és hol lehet azt kapni? Miért nem jó a rendes lekvár? Mert ha valamelyik agresszív sporteseményen, például bokszmeccsen lehetne buktát kapni, azt mondjuk megértem, mert ha véletlen valamelyik bokszoló megüti, ne legyen baja. Bár azt hiszem, erre a helyzetre mondják azt, hogy kevéssé életszerű.

Kérem hát a tisztelt blogolvasók, és mindazok segítségét, akik csak a képeket nézegetik, hogy osszák meg észrevételeiket az ütésálló lekvár tárgyában.