2011. december 29., csütörtök

Újabb mese - A Fharhangh-szigeteki csata

(A mese előző fejezetei - a Tepsi mese és a Taroka Madjarnök - olvasható a blogban, de a mese élvezhető az előzmények ismerete nélkül is.)

Slamasztika királya felemelte hangját, és felszólította minisztereit:
- Kérem az urakat, hagyják el az asztalokat, megkezdjük a rendkívüli kormányülést.
A miniszterek csak vonakodva jöttek el az asztaloktól, különösen a második asztal körül volt nagy a tolongás. Beletelt néhány percbe, míg mindenki elfoglalta a helyét. Az öreg király türelmetlenül förmedt rájuk:
- Uraim, önök elfelejtik az asztalok felállításának célját. Mint tudják, az asztalokat ellenintézkedésként állítottuk válaszul ősi ellenségeink, a magyarok intézkedése ellen. A magyarok bevezették az "Alaptörvény asztala" felállítását a polgármesteri hivatalaikban. Ezt egyes helyeken kiváló eredménnyel valósították meg. Ellenintézkedésként döntöttünk úgy, hogy mi két asztalt is felállítunk: az Adag Kömény asztalát és az Adag Tömény asztalát. Az  Adag Kömény asztala, ahol minden kormánytag az ülések előtt testsúlykilogramonként fél gramm köménymagot fogyaszthat, kormányüléseink fűtésköltségeinek racionalizálásához járul hozzá, az Adag Tömény asztala pedig azért van, hogy biztosítsa a kormányülések emelkedett hangulatát. No de hogy önök az Adag Tömény asztalát ivászatra használják, az mégiscsak túlzás!
- No de királyom, Ön is tudja a krumplilekvar blogról: "Jobban megy a munka, ha zeng a dal!"
- Ezzel nem tudok vitába szállni, de lássunk neki a mai tanácskozásnak. Hadügyminiszter úr, ismertesse az országunk biztonságát fenyegető helyzetet.
A hadügyminiszter gondterhelt arccal fogott bele a hadi helyzet ismertetésébe:
- Mindannyian tudjuk, hogy a magyarok elleni legutóbbi fényes győzelmünk óta ellenfelünk jelentősen megerősödött. Olyannyira, hogy ő maga robbantott ki egy újabb háborút, mégpedig az Államadósság ellen.
- Elnézést, de hol van ez az ország, ez az Államadósság?
- Nos, épp ez a dolog lényege: Térképész szakértőink egyetlen térképen sem találják ezt a birodalmat. A gugli térképes keresőjébe is beírtuk, hogy Államadósság, de csak az Államadósság Kezelő Központ helyét mutatja. Ez is mutatja, hogy a magyarok mélyen benne vannak ebben a háborúban. De ami ennél aggasztóbb, tudjuk, hogy a volt Szovjetunióban hamisították a térképeket, és egy csomó helyet eltüntettek róla. Az a tény, hogy Államadósság nincs a térképeken, azt mutatja, hogy ez még a Szovjetuniónál is erősebb hatalom. A magyarok pedig hosszú hónapok óta harcolnak vele. Most kell rájuk egy meglepetés erejével ható megelőző csapást mérnünk, mert a többfrontos háború minden bizonnyal összeroppantja őket.
- És mi lesz ez a csapás?
- Tengeri erőinket fogjuk bevetni ellenük.
- De hát nincs semmiféle tengeri erőnk!
- Éppen ez benne a meglepetés. Mindenesetre már kineveztünk a terv érdekében egy tengeri biztost, aki egyelőre a kukoricaföldeken szerez tengeri tapasztalatot. De megkezdtük hadihajóink építését is. Még egy hónap, és flottánk kifut a tengerre!
- Hiszen nincs is tengerünk!
- Kérem, ne vesszünk el a részletekben, a lényeg, hogy a magyaroknak van, ott fogjuk megvívni a döntő ütközetet. Most pedig járuljunk mindannyian az Adag Tömény asztalához, és igyunk előre újabb hadi sikerünkre!

(...egy hónap múlva...)

A kormányülésen az öreg király vázolta a haditerveket:
- Büszkeséggel tölt el, hogy országom, a Slamasztikai Réti Demokratikus Kusstársaság vezetőjeként beszámolhatok legújabb sikerünkről, a slamasztikai tengeri flotta felállításáról. Mindössze egy hónapra volt szükségünk ahhoz, hogy ütőképes tengeri hajóhadat építsünk. Kérem, tekintsék meg ezt a fotót!
Egy fényképet adott körbe, amin tizenhat hajó volt látható.
- Flottánk hajóit persze előrelátólag neveztük el: Egyrészt olyan neveket adtunk, melyek ismerősen hangzanak a magyarok számára, és így alkalmasak a megtévesztésre, másrészt illenek nemzetünk emelkedett értelmi képességeihez. Hajóink így a következő neveket kapták: Kovács Kati Táncdalénekesnő, Kovpak tábornok, Kolompár Kristóf, Konvergencia, Kolozsvári Szalonna, Kovászos Uborka, Kolbászos Krumplifőzelék, Kotonosdoboz, Kommunizmus, Alkoholmérgezés, Köpet, Inkontinencia, Kormányhivatal, Alkotmánymódosítás, Komolytalanság, Kollaboráns.
- Hogy lehetett ilyen hülye neveket választani?
- Sajnos a feszített munkatempó miatt címfestő részlegünk csak a "K" és az "O" betűt készítette el időre, így e két betűt minden hajóra felfestettük. Ezután már kényszerítve voltunk, hogy a neveket ehhez igazítsuk.
- A Kovács Kati Táncdalénekesnő és a Kovpak tábornok rendben, őket mindenki ismeri, de ki az a Kolompár Kristóf?
- Híres slamasztikai hajós, aki a középkorban kivándorolt Spanyolországba, ott Kolumbuszra spanyolosíttatta a nevét, így talán jobban ismerik.
- Ezeket a neveket ha csak elolvassák, hanyatt-homlok fognak menekülni, az biztos! De elkerülhetetlen, hogy megütközzünk velük?
- Nos, uraim, az elmúlt hónapban kiderült, hogy ha mi nem tesszük meg, ők fognak támadni.  Újabb hajóval erősítették meg a balatoni flottájukat. Ráadásul annyira kevés víz van már a Balatonban, hogy nemsokára alkalmatlan lesz a komolyabb tengeri ütközetre. Most kell hát cselekednünk, amíg nem késő.
- Így igaz! Bátraké a cseresznye! 

(...újabb egy hónap múlva, a Balatonon...)

A slamasztikai flotta méltóságteljesen vonult a hajnali ködben. Már régebben oda kellett volna érniük, de a kihajózást két apró dolog hátráltatta: A hadügyminisztérium döntése alapján, hogy a flotta ütőképességét megnöveljék, teniszütőket drótoztak az összes hajóra. Ráadásul a kihajózáskor a Kovács Kati Táncdalénekesnő, a Kovpak tábornok és a Konvergencia összeütközött és elsüllyedt. A legénység a hajőűrben rekedt, ezért a hadvezetés ezeket a hajókat átminősítette tengeralattjárónak. (Természetesen csak miután elegendő időt töltöttek a nemzeti Adag Tömény asztalánál). Miután megállapították, hogy tizenháromra apadt a hajóhad létszáma, a babona- és babfőzelékügyi miniszter visszarendeltette a Kollaboránst. Később visszarendelték a biztonság kedvéért az Inkontinenciát, mert úgy ítélték meg, nem lehet kizárni, hogy a hajó előtt ne szaladjon át egy fekete macska, és jobb megelőzni a bajt. A Kormányhivatalt pedig azért hívták vissza, mert magyar példából tudták, hogy az az ügy, amiben a Kormányhivatal részt vesz, az lassabban halad. Így összesen tíz hajó vonult fel a döntő ütközetre.
A flottát maga a király vezette, zászlóshajójának pedig a Köpetet választotta. Mivel a magyarok számára ismerős neveket választottak, az volt a terv, hogy a magyar flottához közel férkőzve süllyesztik el az ellenség hajóit.

(...eközben a magyar flotta őrhajóján... )

- Hörthy elvtárs, egy hajóhadat látok közeledni, tőlünk észak-kelet-dél-nyugati irányba. - jelezte az őr.
- Mi az, hogy észak-kelet-dél-nyugati irányba?
- Nem tudom megállapítani pontosan, egy kínai cég nyerte meg a közbeszerzést, amit a Honvédelmi Minisztérium az iránytűkre kiírt.
- Távolság?
- Tíz kábelhossz 
- Mi ez az egész, csak nem egy ellenséges hajóhad támad meg bennünket? Látja a hajók nevét?
- Igen, most már látom: Kolozsvári Szalonna, Kovászos Uborka, Kolbászos Krumplifőzelék, Kotonosdoboz.
- Semmi gond, ezek minden bizonnyal a közeli teszkóba szállítanak akciós árut. 
- Kolompár Kristóf a következő, uram.
- Rendben, valamelyik idétlen orvhalász kiírta a nevét a hajójára.
- Alkotmánymódosítás, Komolytalanság és Konvergencia a következő.
- Jellemző, a Balaton közepén kell kihelyezett ülést tartani a képviselő uraknak!
- Még kettő jön:  Kommunizmus és Alkoholmérgezés.
- Ezek minden bizonnyal oroszok. Valószínűleg rossz irányba indultak, amikor csapataik elhagyták az országot.
-  Már csak egy van,, uram, a Köpet.
- Riadó, mindenki a fedélzetre, ez a slamasztikai flotta, hírszerzésünk már jelentette, hogy valamire készülődnek!
- Uram, sajnos nem működik a sziréna, kilopták belőle a színesfém alkatrészeket!
- Akkor kapcsolják be teljes hangerővel a Bódi Guszti Aranyeső című dalát!

A Köpet cirkálón megrökönyödve jelezték a slamasztikai királynak:
- Királyom, a magyar flotta hajóiról egy érdekes dallamot fogtak be rádiósaink.
- Dekódolták?
- Igen, azt mondja, hogy: Aranyessőőőő a virágos réteeeeeen...
- Micsoda elvetemültek ezek, hogy a pszichikai hadviselés legkegyetlenebb fajtájától sem riadnak vissza! Nem tiltja ezt a genfi egyezmény?
- Az csak a vesztesekre érvényes, mint tudjuk a történelemből. Mindenesetre készítsék elő a torpedókat kilövésre.
A hadifelszerelésért felelős tiszt zavartan ráncolta a homlokát.
- Királyom, itt valami félreértés történt. Torpedót nem hoztunk magunkkal.
- Az lehetetlen, magam írtam fel a lista végére: "torpedó, négy".
- Bocsásson meg felség, de az Ön kézírása nem valami könnyen olvasható. Én a lista végén úgy olvastam, hogy tepertőkrém. 
- Akkor azonnal osszák ki a legénységnek, és parancsolják meg, hogy kenjék be az arcukat álcázásként, mint a Szilvesztersztallóne szokta a Rambókettőben. 
- Uram a távolság már csak öt kábelhossz, és a magyarok is igencsak mozgolódnak, mit tegyünk most?
- Tegyék be a torpedóvetőcsövekbe az üres vodkásüvegeket, és lőjék ki. Visszavonulunk. Amíg a magyarok kiválogatják, melyik üveg visszaváltható, mi már otthon leszünk, és berendezkedünk a védelemre.
Az üvegek kilövése után a magyar vezérhajón pánik bontakozott ki, mert az üres üvegeket a visszatükröződő holdfény miatt jéghegynek nézték.
- Mit tegyünk, parancsnok? Jéghegy, közvetlen előttünk!
- Nem is tudom, mit szoktak ilyenkor a hajós filmekben csinálni?
- Ész nélkül beüvöltik, hogy teljes gőzzel hátra, teljes fordulat jobbra vagy balra, esetleg valahány fokkal valamelyik irányba!
- Hátra nem tudunk menni, mert nem működnek a gépek. A teljes fordulatot jobbra vagy balra a jelenlegi politikai helyzetben nem kockáztathatjuk meg. 
- Akkor nekiütközünk a jéghegynek, kapitány úr!
- A hazánkért áldozzuk az életünket, hát vállalnunk kell!
- De kapitány úr, gondolkozzon, emlékezzen a Titanicra! azok is addig szerencsétlenkedtek, míg ütközés lett belőle. Vagy az hiányzik kapitány úrnak, hogy majd rólunk is egy nyálas hollywoodi filmet forgassanak? Kapitány úr, kérem, gondoljon a legénységre, nem kockáztathatjuk meg, azt a szégyent , hogy esetleg a Celine Dion vernyogása közben valamelyikünket az az idióta Dikáprió gyerek alakítsa a filmben!
- Meggyőzött, ezt tényleg nem engedhetjük meg magunknak, az a titanicos film még a halálnál is rosszabb. Hozza kérem a Hubertusos üvegemet.
Az üveget a kezébe véve a kapitány kiadta a parancsot:
- 36 fokos fordulat hátra, mindenki az evezőkhöz! Visszavonulunk.

A Köpet cirkáló is éppen megkezdte volna a fordulatot a visszavonuláshoz, amikor hatalmas dörrenés rázta meg a fedélzetet. Az öreg király aggódva kérdezte:
- Mi volt ez? Eltaláltak bennünket a magyarok?
- Bocsásson meg, királyom - felelte az egyik matróz -, én igazán próbáltam visszafogni magam, de mióta kihajóztunk, két hete csak baboskáposztát kap a legénység. Nagyon hiányzik a krumpli az étrendünkből.
- Ezért hadbíróság elé állítunk, bitang matróz, megszegted az álcázás alapvető szabályait.
- Uram, a magyarok visszavonulnak!
- Akkor visszavonom az előző mondatomat. Derék katona vagy fiam, ha hazaérünk, mindent elkövetünk, hogy halálos betegséget nevezhessenek el rólad. Most pedig fényes győzelmünk alkalmából tepertőkrémes rakott krumplit és rumot mindenkinek.

Ez a fényes győzelem e derék matróz hősies cselekedetének emlékére úgy íródott be a slamasztikai krónikás könyvekbe, mint a Fharhangh-szigeteki csata.

2011. december 22., csütörtök

Jólét - Ezt dúdold a héten

Mint köztudott, e blog bizonyos szempontból egy feleséggyilkosra hasonlít, más szóval párját ritkítja. Az erős antiszociális jelleget erősíti, hogy a tavalyi évben sikerült elérni a kimagasló ünnepijókívánság- és karácsonyiközhelymentes blog címet. E kimagasló eredményt az idei évben szeretnénk megismételni, ezért továbbra is arra kérek minden kedves (vagy kedvetlen) burgonyafogyasztót, amennyiben efféle bejegyzésre érezne késztetést, inkább valami egyéb közhelyet írjon be helyette.
Mindez csak arról jutott eszembe, hogy a minap betévedtem a Kádár Jánosról elnevezett építménybe, és azt tapasztaltam, hogy az emberek már igencsak harácsonyi lázban égnek. Az előző mondatban nem történt semmiféle elírás, egy rádióműsorban hallottam a harácsolás szóból származtatott harácsony kifejezést. Mert harácsolni ilyenkor ha nem is jó, de sokan úgy gondolják, hogy muszáj, kell a sok cucc a szeretetteknek, meg az igazán egyáltalán nem szeretettek, de akkor meg mit szólnak kategóriába tartozóknak. A rádióban azt mondta egy statisztikus néni, hogy ebben az időszakban az emberek 874 milliárd forinttal többet költenek. (Ezen a pénzen a Föld összes lakosának lehetne venni egy kiló jó minőségű krumplit és hozzá egy kevésbbé jó minőségű sört. Ráadásul ennyi krumpli megtermelése egy rakás munkahelyet teremtene, na mindegy...)
Ami a lényeg, a fenti építményben bóklászva jutott eszembe egy régi dal, amit ajánlok dúdolni, mert rájöttem, hogy ebben az országban óriási jólét van, ha ennyit vásárolnak...



A zenemű az egykori Rolls frakció dala, ami lemezen is megjelent kb. 30 évvel ezelőtt. Ez egy koncertfelvétel, a lemezen a cenzúrázott változat szerepelt. Áldozatul esett az "Jó tanuló hazudik az órán" után szereplő "Az apja se mafla"kifejezés - akkoriban még adtak a látszatra. A lemezen nem a  bólogató tanári kar gyűjt zoknira, hanem bólogató rockzenekar. Az "Iskolánktól jelvényt kaptam emlékbe" után lemaradt, hogy "Mást semmit"
Munkás lányok helyett és a lányok táncolnak kán-kánt a Moulin Rouge-ban, a munkás fiúk helyett pedig és a fiúk száguldoznak az autókon.
Ez a jólét.
"...nevetve adj rá még több hangerőt!"

2011. december 16., péntek

Magyarok cselekedetei - 1.

Az idősebb burgonyafogyasztók talán még emlékeznek a címben idézett televízióműsorra. Mivel egy magyar kamionsofőr kimagasló eredményt ért el nemrégiben, arra gondoltam, indítok egy ilyen rovatot, melyben magyar embereknek a burgonyafogyasztás előmozdítása érdekében kifejtett fáradságos munkájáról szeretnék megemlékezni.
Az első személy, akinek nem vitathatóak érdemei Gy. Dani bácsi. Kimagasló teljesítményéről az alábbi fotók tanúskodnak, természetesen most is leküzdhetetlen kényszert érzek észrevételeim közzétételére.

"a táblákat figyelmen kívül hagyva" - Ez teljesen indokolt, az ember vagy vezet, vagy a táblákat figyeli"

"a GPS utasításait követve" - No ez a GPS az a készülék, ami akkor sem kéne, ha ingyen adnák, és még fizetnének is, hogy elfogadjam. szerintem az embereknek két alapvető csoportja van: Az egyik, aki már vett GPS-t, a másik, aki ismeri a térképet, vagy ha mégsem, akkor van annyi esze, hogy a legközelebbi kocsmában vagy sültgesztenyeárusnál megkérdezze, merre kell mennie.A GPS különben se utasítgassa az embert, nem a felesége...

"egy Tudor-korabeli épületekkel tarkított szűk utcába fordult be" - Ez jellemző az angolokra. Nálunk még a legkisebb óvodás is tudja, hogy Tudor nem létező személy, ő a hét törpe egyike a Hófehérke című meséből. Ebből kifolyólag a Tudor-korabeli épületekkel tarkított szűk utca csupán az ingatlankereskedők ügyeskedése, amivel az árakat felhajtják. Ugyanolyan értelmetlen sznobizmus, mint a GPS.

"olivaolajat szállított a Waitrose szupermarketlánc colchesteri üzletébe" - Újabb ékes példa a sznobizmusra. Ha az angolok olívaolaj helyett disznózsírban sütnék a krumplit, ez az eset nem fordulhatott volna elő.

"rossz helyen kanyarodott be 30 tonnás járművével" - Aztán meg rá akarják verni az egész balhét az ártatlan sofőrre. Ő jó helyen kanyarodott be, a fotón is látszik, hogy a házakat kellett volna 30 méterrel odébb építeni, és nem lett  volna semmi bonyodalom. Sőt, a házak előkertjében ráadásként meg lehetett volna termelni a család burgonyaszükségletét.

"a magyar sofőr nem beszélt angolul és így nem értette azokat a közlekedési jelzéseket sem, amelyek arra figyelmeztettek, túl szűk az utca kamionok számára" - Na ezt majd akkor hozzák fel kifogásként az angolok, ha mutatnak nekem egy angolt, aki beszél magyarul, és értelmezni tudja az egyik régebbi bejegyzésemben szereplő közlekedési táblát.

És hogy a fentiekből mi a tanulság? - Hofinak volt igaza, amikor azt mondta: Még szerencse, hogy Anglia szigetország, mi lenne, ha csak úgy szabadon átjárnának.....

2011. december 6., kedd

A ciszmollnoktün (vagy mi) zongorára és burgonyára

Micsoda véletlen egybeesések történnek némelykor burgonyakutatás közben! Az egész úgy kezdődött, hogy a könyvtárban megtaláltam Wladyslaw Szpilman: A zongorista c. könyvét. Gondoltam, hogy burgonyakutatási célzattal el kéne olvasnom, mert meg voltam róla győződve, hogy Szpilman életben maradásában kulcsszerepet kéllett, hogy játsszon a burgonya. Hétfőn végeztem a könyvvel, el is terveztem, hogy írok róla, erre ma olvasom, hogy Szpilman (amennyiben több krumplit eszik, csak ezt nem írták) éppen hétfőn lett volna száz éves.
A könyv naplószerű, és találtam benne egy ellentmondást bizonyos dátumokat illetően, de szerintem legalább olyan jó, mint a belőle készült Polanski film. A végén szerepel néhány részlet a Szpilman életét megmentő Wilm Hosenfeld német tiszt naplójából.
És most lássuk a könyv tanulságait burgonyakutatási szempontból:
A fentiekből kitűnik, hogy a burgonyafogyasztás, valamint a vele való kereskedés megnövelheti a várható élettartamot.

Ráadásul burgonyába fektetni a jövedelmünket sokkal jobb üzlet, míg a kenyérrel csak két és félszeres a haszon, a krumplival hatszoros!!! (Nem véletlen, hogy a blog Vezérigazugatótanácsa már kezdetektől ezt a befektetési formát javasolja...)
És mi mással lehetne jobban alátámasztani valakinek az ígéretét, mint burgonyával? Persze még jobb, ha a krumpli "hivatalosan engedélyezett". (A hivatali burgonya rokona a hatósági krumpli, de azért nem összetévesztendő a kettő: Míg a hatósági krumplit a kommunisták osztogatják, addig a hivatali krumplit a nácik engedélyezik megvásárolni a leendő burgonyatulajdonosok saját pénzén. Szerintem ezért mondják a svábokra, hogy smucigok...)
A földalatti szervezkedéshez szintén szükség volt krumplira, vélhetően tanulmányozás céljából, mert az is a föld alatt terem.
A fenti eset ékes példa, hogy a babos krumpli milyen keveredést tud okozni, még a főzés és fogyasztás előtt is. Az eset tanulsága, hogy bevásárláskor mindig felül legyen a krumpli.

Itt pedig az ékes példa, hogy nem kell bedőlnünk az utazási irodák ajánlatának: Egy napot mi is megengedhetünk magunknak  teljes luxus környezetben Szpilman módszerével.

Azért hogy legyen mit dúdolni a héten, ideintegrálom a filmből, amikor Szpilman Chopin cisz-moll noktümjét játssza Hosenfeldnek. (A könyvhöz képest a filmben gyakorlatilag csak Szpilman és Hosenfeld találkozását változtatták meg, de hát Polanski sem hülye, hanem kiváló filmrendező. Plusz - illetve mínusz - kihagytak belőle két részletet.)


Itt pedig az igazi Szpilman bácsi játszik idős korában: