(Vas)villásreggeli

(További ajánlott olvasmány ehun e, az alább ismertetésre kerülő módszerrel csupán fokozhatjuk a romantikát.)

A tisztelt burgonyafogyasztók számára nyilván alapvető dolog, hogy krumplit azt fogyasztanak, kerül, amibe kerül. Ugyanakkor a gazdasági válságnak kinevezett állapot (melyet helyesebb volna talán úgy definiálni, Virág elvtárs emlékére, hogy a nemzetközi helyzet fokozódása) felveti a kérdést: Ha már a krumplin nem spórolunk, vajon melyik élelmiszer felhasználásának területén tudnánk takarékoskodni?

Nos, örömmel jelenthetem, nem kell önmagunkat sanyargatni, sőt, ha a spórolást a hentesáru területén kezdjük, akár még változatosabbá is tehetjük az étrendünket.

Tehát ha egy finom (vas)villásreggelit szeretnénk, sült krumplival, kövessük Jonathan McGowan példáját.

Amire külön felhívnám a figyelmet:

"Először mindig ....... megvizsgálja, hogy kellően friss-e a dög" - Ezt mondjuk egy szupermarketben is erősen ajánlott megtenni....

"Az elütött vadállatok húsa egészséges, természetes tápanyag. Ez a hús jobb, mint amit a szupermarketekben találni…” – És ez ráadásul garantáltan hazai termék, nem úgy, mint a szupermarketekben!

Desirée "návszigdá" (навсегда)

Mivel nem igazán van ingerem mostanában a megfigyeléseimet a köz javára és tisztelt burgonyafogyasztók megörvendeztetésére közkinccsé tenni, így egy írást ajánlok egy nemrégiben tartott burgonyakóstolóról.

Természetesen észrevételem az azért van most is:

„…egyik leghíresebb és legjobb burgonyatermő vidékén, a somogyi dombokon…” - Sőt, az egyik legszebb burgonyatermő vidék, nem véletlen ide szoktam vinni a volt menyasszonyomat reggelizni.
„…kilónként 250 forintért még a hipermarketben is kapható jó burgonya.” - Én 250Ft-ért 5 kiló jó burgonyát szoktam vásárolni, igaz, nem vagyok sznob.

„…az lenne az igazi, ha az üzletekben a választék zömét az ócska, leromlott „dezirék" helyett a keszthelyi jóízű, jó állagú, tetszetős fajtáknak megfelelő minőségű áru tenné ki.” - Tény, hogy a keszthelyi fajták jó állagúak és tetszetősek is egyben – legalábbis amiket eddig kóstoltam. E blogban is írtam már róluk korábban. Azért én mégsem minősíteném a Desireé-t ócskának és leromlottnak, egyszerűen tudni kell burgonyát termelni, ennyi az egész.

A fentiekre való tekintettel Vezérigazugatótanácsunk úgy határozott, hogy továbbra is kiáll a Desireé burgonya mellett, és ezért a hét slágere Cseh Tamás: Desiré bottal üti a saját nyomát című dala lesz.

Ha pedig nem írok egy darabig, javallom dúdolni a Désiré megnémul c. mű befejező soraiból az alábbiakat:

"Márpedig ahogy ez kinéz, megnémulok,

s az a kevés is tűnni fog.

Az a kevés - nem is tudom, hogy hívjam azt,

talán csak így: volt egy-két este."
(Meghallgatható ehun e, csak hogy ne kelljen keresgélnetek)

(A címhez magyarázat, hogy nem szeretem az angol szavakkal kombinált címeket.)
(Ma több zárójel nem lesz)
(Kevesebb sem)

A hét műtárgya - Krumplit szedő, merengő paraszt

Örömmel tájékoztatom a tisztelt burgonyafogyasztókat, hogy újabb elismerés érte a blogot, és rajta keresztül szerény személyemet. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az elmúlt néhány évtizedben mennyire háttérbe szorult az ipari és mezőgazdasági dolgozók ábrázolása a műalkotásokban. Ennek a helytelen gyakorlatnak vetett véget az oldalt látható kiváló alkotás:

Krumplit szedő, merengő paraszt

A mű eredetije megtalálható Tiffanylda blogján.

A mű elérhető az oldalsávban is. (Kulturális ellenjavaslatok listája címszó alatt.)

Külön öröm számomra, hogy a jeles mű elkészítője az előző napi bejegyzésének hozzászólásai közt megemlítette, hogy rám gondolt, miközben művét készítette. (Mondjuk azt még nem sikerült teljesen eldöntenem, a krumpli miatt-e, vagy mert akkora paraszt vagyok??) Mindenesetre a remekmű erősen emlékeztet a szeptember 11.-i eseményekre. Nem a World Trade Center miatt, hanem mert idén szeptember 11.-én ástam ki a krumplit.

Ha pedig valaki szeretne mezőgazdasági és ipari munkásokat ábrázoló remek szobrokban gyönyörködni, nézegesse ezt az oldalat.

Magyarország nagyhatalom lett + hírek

Mi jut eszébe a tisztelt burgonyafogyasztóknak arról, ha a nagyhatalom kifejezést hallják?
A volt Szovjetunió? Esetleg az Egyesült Államok?
Ugyan már! Mi vagyunk az igazi nagyhatalom, ráadásul burgonyanagyhatalom!

Azért a hivatkozott cikkhez volna néhány gondolatom:

• „…az idei szárazság nem kedvezett a betegségeknek” - Ez igaz, az idén csak egyszer voltam taknyos.
• „25-30 forintért töménytelen mennyiségű krumplit lehet kapni itthon a termelőtől” – Hát persze, hiszen nem hülyék a termelők, olvasták itt a blogon, hogy krumpliba fektetni a pénzünket a legbiztosabb befektetés.
• „A magyar fogyasztók 80 százaléka egyébként még mindig azt nézi, melyik az olcsóbb, pedig a csomagoláson rajta van melyik krumpli mire való.” – Mintha nem lenne mindegy…. Az általam termelt krumpli érdekes módon mindenre jó.

Burgonyatermelői közlemények:

 

A vándorajándék játék a jövő héten folytatódik Kismaccsnál.

 

Van egy ötletem egy közös játékra, továbbra is keresek egy jelentkezőt, akinek van blogja, és szívesen felajánlana valami általa gyártott csomagolást az általam biztosított nyereményhez.

 

Tényleg van jeti + lesz új játék!

Azok a tisztelt burgonyafogyasztók, akik már régóta olvassák a blogot – vagy hosszú ideje nézegetik a képeket – megfigyelhették, hogy a blog jellemzője a tényszerű tájékoztatás. Az itt leírtak általában tudományos alapokon, a legmodernebb burgonyakutatási eredményeken és a Matematikailag nem modellezhető jelenségek matematikai modellezése című művemen alapulnak. Most egy újabb olyan tényről szeretnék hírt adni, mellyel már foglalkoztam a blogban. Mint tudjuk, a burgonyának két fő ellensége van: az egyik a krumplibogár, aki lerágja a krumplit, a másik pedig a jeti, aki letapossa. Ebben a cikkben lehet olvasni arról, hogy bizonyított a jeti létezése

Nekem a legfőbb bizonyíték a jeti tekintetében, hogy Oroszországban megmondták, hogy létezik. Az idősebb burgonyafogyasztók pedig bizonyára jól emlékeznek, hogy régebben is mindig a Szovjetunióban mondták meg, hogy mi van, és akkor az úgy is volt. Persze mindig vannak kételkedők, mint a hivatkozott cikk hozzászólásaiban olvasható. Csak kettőt idéznék, melyek azért elgondolkodtatóak: „Valujevet látták jegesmedve kabátban”, illetve „Csak Kiszel Tünde szemöldökét látták a bozótban nem a Jetit.”

Természetesen a blogban is beszámoltunk már a jeti létezését igazoló bizonyítékokról, például itten e, na meg még folytatásképpen itt is, ráadásképpen pedig még itt is e.

Mivel nem nagyon van kedvem írogatni, ajánlok figyelembe két régebbi bejegyzést:

Ezt a szép őszi verset, amit én írtam, az irodalom kedvelőinek.

Aki pedig nem fél a jetitől, menjen ki a domboldalba faleveleket rugdosni

Van még egy ötletem egy közös játékra, kérnék egy jelentkezőt, akinek van blogja, és szívesen felajánlana valami általa gyártott csomagolást a nyereményhez.

Kisorsolódott a vándorajándék.

Minden pályázó kapott a géptől egy véletlen számot, növekvő sorrendbe helyeződtek, és mivel nálam mindig a legmagasabb prímszám a győztes, így Kismaccs kapja és a szappant és a játékot, ráadásul krumplivirágos borítékban. Kérek egy postacímet a blog hivatalos e-mail címére: www.burgonyalekvar@gmail.com

A folytatás Kismaccsnál.

A részletes eredmény:

1	Brigitta	2
2	Krumpliföld	2
3	Palkó	35
4	Kati	38
5	Töpszlivi	38
6	Schama	58
7	Kismaccs	59
8	Suzy	65
9	inga	91
10	Csitri	91

Angol krumpli

Mostanában a falunkból több burgonyafogyasztó is kiutazott Angliába, valószínűleg azért, mert akciós lehet ott a krumpli.

Ilyenkor jó, ha van az embernek egy rendes szomszédja, aki tájékoztatja a postást, hogy az illető nincs otthon. Az alábbi fotó a mi kis falunkban készült, hogy is lehet ezt igazi "kuturálottan" megtenni.