Időnként megfogalmazódhat az átlagos közép-kelet-európai burgonyafogyasztóban, mivel dobja fel a szokásos burgonyásnudlit?
Szerintem kövesse az alábbi, korántsem elrettentő példámat, és főzzön hozzá kökénylekvárt.
Ehhez a hozzávalók: némi kökény, mint a képen látható, cukor, víz és valamilyen dzsemfix.
Egy kiló kökényhez 3 deciliter vizet számítva feltesszük főni, ahogy a második fotón látható. Én két és fél kilónyi mennyiségből indultam ki. A főzés közben nyomkodjuk a fakanállal, esetleg krumplinyomóval, egyrészt hogy köze legyen a krumplihoz, másrészt, hogy könnyebben elváljon a magjától.
Ha kissé kihűlt, akkor következik az "észmunka": el kell választanunk a magjától. Először a fazékban átnyomkodom krumplinyomóval, majd a harmadik fotón látható módszert eszeltem ki: A mosogatóba helyezett fazékon lévő nokedliszaggatón tuningoltam villával.
Hogy legyen viszonyítási alap, hogyan egyszerűbb, a volt menyasszonyom egy nagyobb lyukú tésztaszűrőn próbálta átpasszírozni. Az eredmény nagyjából döntetlen lett, egyforma babra munka mindkettő. Mindenesetre kb. 40 perc alatt ketten a 2,5 kilónyi kökényből kijött összesen 1,3 kilónyi, ami az alábbi fotón látható. Ez alá öntöttem egy kevés vizet, mert túl sűrűnek találtam. Így nézett ki a főzés előtt:
Innentől már egyszerű a dolog: a zselésítőszer zacskóján le vannak írva a további teendők. Az 1:1 arányú zselésítőt választottam hozzá, mert a kökény elég fanyar ízű. Az 1,3kg kökényhez így egy zacskó zselésítőt és 1kg cukrot tettem.Szerintem tökéletes lett. Igaz, hogy vele párhuzamosan nekiláttam egy adag kökénylikőrnek is, de arról majd később lesz írás, ha egyáltalán van igény rá.
10 megjegyzés:
A kökénylikőr receptje nem igen, csak 2 centje érdekelne - bár ezt nem kérdezte Ön :)
Na jó, ha legközelebb az a szerencsétlenség ér, hogy akkor teszed tiszteletedet nálunk, amikor én is otthon vagyok, kiutalványozok 2 centillitert. (Bár félek, hogy emiatt odaszoksz hozzánk...) A volt menyasszonyomat nem merem ezzel megbízni, mert félek, hogy elcsöpögteti, és olyan jó lett, hogy minden cseppje kincs!
Ha nem szállkásfa azaz asztal, nem gondaza csepegés.
Mai rettenet a kapkodásról, vigyázzon, akinek kell:
Mosok. A mosódióporból főzetet készítek és a hűtőben tárolom.
Ma mellényúltam és a vörösbort öntöttem a dobba.
(micsoda pazarlááááás)
Már a színe is gyanús volt. "Rögtön" észrevettem a
szagáról úgy fél liter után. (a csudába a gyorsaságommal) hidegvizes
öblítés és mosódiós mosással semmi sem látszik.
Szóval, nem is ittam, de így nem is fogok. Még két mosás és elfogy a bor.
Így jár az, aki nem normális mosóporral mos!
A kökénylikőr érdekelne, de azt nem merem írni, hogy legyen feltéve, mert tudom, hogy nam kívánságműsor!
Suzy
Izgalmasan macerás ez a kökénylekvár készítés!:) A végeredményt illetően picit irigykedem,de ahhoz a mennyiséghez, ami nekünk kéne, egy erdőnyi kökénybokrot szüretelhetnénk!:) A világért sem szoktatnám rá a családot! Maradok a kirándulás közbeni nassolásnál, úgy helyből csippenteni és köpködni a magot.
A likőr nem rossz ötlet, sokkal kevesebb a gond vele, úgy készítésileg, mint ivásilag! Leírhatnád és hogy ezt kérem, máris kívánságműsor, nem?:D
Ez a négy üvegnyi lekvár nekünk is csak kísérleti mennyiség. Még teszek egy próbát, kérek kölcsön meggymagozót, és megpróbálom azzal, hogy mennyire hatékony a magozás (az előzetes főzés után.
A likőrről valószínűleg a héten fent lesz a recept.
Sztem ez nem olyan húsos, mint a meggy, nem lesz örömötök a meggymagozó használatában! Mondjuk, én eredetileg is fúrom ezt az eszközt, mert egyszer vettem és megállapítottam, hogy kézzel sokkal egyszerűbb, mi több, gyorsabb! Kíváncsi leszek a tapasztalásodra!
Megjött az egér, köszönöm szépen!
A kökénnyel kapcsolatban a leginkább a petrezselyemvágó ollót tudnám felhasznáni, de ahhoz ki kéne törnöm a középső fogait, ezt nem merem megkockáztatni...
Kék a kökény recece http://www.youtube.com/watch?v=M2ZpDIyoi-0&feature=related
Megjegyzés küldése