Dzsem Borbála - IV. rész

(Az előző rész tartalmából: Jámborka néni az 1933-1945 közti időszakban egy maroknyi partizántársával győztesen megvívja az idahoi csatát…)

Miután Jámborka néni partizántársaival sikeresen megnyerte a második világháborút, újabb kihívásokkal nézett szembe. Újabb szívós harcot kellett folytatnia, de erre már Magyarországon került sor.

De hogy került vissza Jámborka néni Magyarországra? 1951-ben történt, hogy amint éppen gépzsírért ment a CBA-ba (Civilizálatlan Buta Amerikaiak boltja rövidítve), észrevette, hogy két amerikai drogkartell tagjai fegyveres összetűzésbe keveredtek, a területi határaik újrafelosztásra céljából. Az összetűzésre azért került sor, mert épp a két banda területhatárára esett egy Petőfi Sándor válogatott versei című könyv, amit a helyi általános iskolások veszítettek el papírgyűjtéskor. Így egyik banda tagjai sem tudták elolvasni végig a János vitézt, de mivel ami az ő területükön volt, azt nagyon izgalmasnak tartották, így szerették volna megszerezni a teljes művet. Az így kirobbant lövöldözésnek Jámborka néni vetett véget, aki megfenyegette őket, hogy ha azonnal nem lesz csend odahívja Toldi Miklóst, aki a negyedik menetben kiütötte még Rocky Marcianot is Hongkongban pingpongban, és az majd határozottan rájuk fog szólni. Lett is erre nagy ijedelem a gengszterek között! Hanyatt-homlok menekültek, de sajnos az összetűzés során a könyv teljesen megsemmisült, csak egyetlen apró papírfoszlány maradt meg belőle, a Nemzeti dalból az a rész, hogy „ hí a haza!” Jámborka néni felvette ezt a kis papírdarabot, és amint elolvasta, rögtön tudta: csakis Rákosi Mátyás üzenhetett számára ilyen ravasz módon a nemzetközi karvalytőke megtévesztése céljából.

A hidegháború erre az időszakra már megkezdődött, és

(Kérem, a következő mondatrészt csak erős idegzetűek olvassák el)

az amerikai légierő gépei nap mint nap kolorádóbogárszóró repülőgépekről szórták ki a krumplibogarakat

(Aki az előző mondatrészt nem olvasta, most már nyugodtan olvashat tovább)

a magyar krumpliföldekre. Amint a nemzetközi helyzet napról-napra fokozódott és élesedett, az ország burgonyatermelése veszélybe került. De ezzel hatalmas öngólt lőttek az imperialisták, mert így lehetővé tették, hogy Jámborka néni az egyik repülőgép fedélzetén csíkos ruhájában krumplibogárnak álcázva hazajuthatott országunkba.

Jámborka néni egy parlagfű ültetvény szélén landolt. Az abban az időben az országra jellemző éberséget természetesen nem kerülhette el ő sem, két rendőr azonnal igazoltatta. Az egyik azonnal megállapította, hogy Jámborka néni nem lehet egy növekedési hormon zavaros nagyméretű krumplibogár, mert a krumplibogár nem olyan büdös. A másik pedig Jámborka néni híres cédulája alapján (Jam, bor, ka; Bővebb felvilágosítás az I. részben) egyből megállapította, hogy a rövidítés ezt jelenti: A jamaikai dolgozók (jam) küldik a borostás (bor) öregasszonyt a kapitalisták (ka) elleni harcra.

Így nevezték ki Jámborka nénit – aki eddigre már ha értelmileg nem is, de testileg komoly terebélyesedésen ment keresztül – a kolorádóbogár elleni harc főmeghízottjának.

Nevéhez fűződik a kor két kiemelkedő bestsellerének széles körben való terjesztése diafilm formátumban:

(Kattints a megjelenő oldalon az Oktatás, művelődés, szabadidő / 10 film -re, majd a Következő oldal -ra. Itt a 170.-es az Ütközet a krumpliföldön, a 161.-es pedig Az amerikai burgonyabogár és az ellene való harc c. diafilm. A film címére kattinás után kattints a vetítővászonra, a nyilakkal tudsz továbblápni a következő kockára)

A fentiekben hivatkozott diafilmeken fogalmazódott a modern burgonyavédelem alapelve, melyet a nyomaték kedvéért az alábbiakban is közlünk:

Jámborka néninek az amerikai imperialisták ellen kifejtett munkássága miatt sok irigye akadt, ezért az 1956-os események ideje alatt elkeseredésében elhatározta, hogy visszamegy nyugatra. Sajnos hiányos földrajzi ismeretei miatt nem tudta, merre van nyugat. Megkérdezett egy éppen arra járó vlagyivosztoki járókelőt, de az nem tudott magyarul. Jámborka néni erre azt gondolta, ha nyugaton lévő földrajzi nevekre rákérdez, pl. Rajna, vagy Egyesült Királyság (idegen nyelven United Kingdom, rövidítve: UK), akkor talán mégis megkaphatja az útbaigazítást. A homokszem ott került az olajozottan működőnek tűnő gépezetbe, hogy Jámborka néni először az Egyesült Királyságra kérdezett rá, s csak aztán a Rajnára, így az „UK? Rajna?” kérdésre a vlagyivosztoki járókelő elküldte Ungvár felé.

Így történt, hogy a szovjet határon fogták el Jámborka nénit az orosz határőrök, de erről bővebben az V. részben számolunk be.

A következő részben tehát arról a tanulságos történetről olvashatnak a t. burgonyabarátok, hogyan töltötte Jámborka néni az idejét a szovjet fogságban.

Blogunk Vezérigazugatótanácsa komoly előkészületeket és levéltári kutatásokat folytat a VI. és VII. részek közzétételének céljából, melyben lehetőség nyílik megismerni a Langerhans-szigeteki csata hiteles történetét, valamint az afrikai Burkina Faso elnevezésének magyar vonatkozásait.

Burgonyafogyasztói üdvözlettel: a Vezérigazugatótanács